NĂ©vadĂł kiállĂtás a galĂ©riában |
Utorok, 26.júna 2012 - 08:51 hod. | |
Ăşlius 4-Ă©n nĂ©vadĂł kiállĂtás nyĂlik a Barta Gyula GalĂ©riában. Barta Gyula Párkány szĂĽlöttje, a szlovákiai magyar kĂ©pzĹ‘művĂ©szet nesztora volt, több neves kitĂĽntetĂ©sben is rĂ©szesĂĽlt. KĂ©pei számos galĂ©riában megtalálhatĂłk, a párkányi tárlat több neves alkotását is bemutatja.
A párkányi sĂ©tálĂłutcán találhatĂł kĂ©ptár elnevezĂ©sĂ©rĹ‘l mĂ©g tavaly döntött a kĂ©pviselĹ‘-testĂĽlet. Az ĂĽnnepi nĂ©vadĂł kiállĂtás dĂ©lután 4-kor nyĂlik, kezdĹ‘ helyszĂne a mozi lesz. Itt nemcsak köszöntĹ‘ beszĂ©dek hangzanak el, a Duna TelevĂziĂł DunakĂ©p cĂmű műsorának Barta Gyulával kĂ©szĂtett beszĂ©lgetĂ©se is felelevenĂĽl. Ezt követĹ‘en a galĂ©riában folytatĂłdik a megnyitĂł, ahol Barta Gyula festĹ‘művĂ©sz alkotásai lesznek láthatĂłk. Barta Gyula Párkányban szĂĽletett 1922-ben, ÉrsekĂşjvárban Ă©s Esztergomban járt gimnáziumba, vĂ©gĂĽl Dunaszerdahelyen Ă©rettsĂ©gizett. KĂ©sĹ‘bb GallĂ© Tibor KĂ©pzĹ‘művĂ©szeti Iskolájának a hallgatĂłja volt Budapesten, majd a pozsonyi Műszaki FĹ‘iskolán Ă©s a Szlovák KĂ©pzĹ‘művĂ©szeti FĹ‘iskolán tanult. Barta művĂ©szetĂ©t nagyban befolyásolta a Duna-mente, DĂ©l-Szlovákia tájai. „Nemcsak maga a folyĂł, hanem a tĂşlsĂł part sejtelmes titka, Esztergom látkĂ©pe, kĂ©sĹ‘bbi elĂ©rhetetlensĂ©ge, majd az Ă©vtizedekig csonka Mária ValĂ©ria-hĂd szomorĂş jelkĂ©pe, vĂ©gĂĽl az ĂşjjáépĂtĂ©se is rĂ©sze volt egy hosszĂş Ă©let meghatározĂł Ă©lmĂ©nyeinek” - mondta egyszer magárĂłl a Pozsonyban Ă©s a Párkány-RĂ©vkomárom közti Duna parton Ă©vtizedek Ăłta „egyszerre, de egyugyanazon Ă©letet” Ă©lĹ‘ Barta Gyula. Ahogy Párkány honlapja Ărja rĂłla, „Barta Gyula tanĂşja, krĂłnikása Ă©s gyakran társszerzĹ‘je is rĂ©giĂłnk fĂ©lfeudális társadalmi közössĂ©gbĹ‘l a mai modern fejlett társadalommá válásának, konkrĂ©tan DĂ©l-Szlovákia ĂşjjászĂĽletĂ©sĂ©nek. KĂ©pzĹ‘művĂ©szetileg megragadott ipari motĂvumai, kamara Ă©s illusztráciĂłs alkotásai lehetĹ‘sĂ©get nyĂşjtanak annak a korszaknak az összehasonlĂtására Ă©s Ă©rtĂ©kelĂ©sĂ©re, amelyben mĂ©g nemrĂ©g Ă©ltĂĽnk, Ă©s amelyben most is Ă©lĂĽnk. Barta mester számára DĂ©l-Szlovákia Ă©s közeli tájegysĂ©ge a Dunamenti Alföld mindig termĹ‘földet jelentettek, amelybe hosszĂş Ă©veken át vetette nem hĂ©tköznapi kĂ©pzĹ‘művĂ©szeti tehetsĂ©ge magvát, hogy azután a termĂ©szet Ă©s Ă©lete Ĺ‘szĂ©n learassa Ă©lete Ă©s saját alkotĂłkĂ©pessĂ©gĂ©nek termĂ©sĂ©t”. Barta Gyulát 80. szĂĽletĂ©snapján Párkány Pro Urbe dĂjjal jutalmazta. 1975-ben Cyprián MajernĂk-dĂjat kapott, 1989-ben Érdemes művĂ©sz-dĂjat. 2002-ben Posonium MűvĂ©szeti DĂjjal ismertĂ©k el munkásságát. Tagja volt a Szlovák KĂ©pzĹ‘művĂ©szeti SzövetsĂ©gnek Ă©s a Szlovákiai Magyar KĂ©pzĹ‘művĂ©szek Társaságának is. KĂ©pei magángyűjtemĂ©nyeken kĂvĂĽl a Szlovák Nemzeti GalĂ©riában, a pozsonyi Városi GalĂ©riában, a komáromi, Ă©rsekĂşjvári, dunaszerdahelyi, nagyszombati, párkányi galĂ©riákban Ă©s a DĂ©l-csehországi GalĂ©riában is fellelhetĹ‘k. Barta Gyula 86 Ă©ves korában, 2008-ban hunyt el. |