Apáink emlékére – emlékezés a Don-kanyar hőseire
Pondelok, 12.marca 2012 - 07:57 hod.
obrázokZsúfolásig megtelt helyiségeiben tartotta január 20-án idei első megnyitóját a Párkányi Városi Múzeum. A doni kivonulás 70. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás azoknak az – elsősorban Párkány környéki katonáknak állít emléket, akik 1942 áprilisa és júliusa között érkeztek a keleti hadszíntérre, és a Magyar Királyi Honvédség kötelékében részt vettek a Don-menti hadműveletekben. A kiállítás megszervezésében részt vállalt a lévai Barsi Múzeum, az Oroszkai Katonai Múzeum és Baráti Köre, Kvitek Marián gyűjtő és más magánszemélyek.

 

A német katonai vezetés, látva a keleti arcvonalon történő súlyosbodó helyzetet, 1942. január elején már a teljes fegyveres erő frontra küldését követelte Magyarországtól. Ehhez képest a magyar katonadiplomácia sikereként lehet elkönyvelni, hogy a már hadműveleti területen lévő több dandár erejű megszálló csapatokon túl „csak” a 2. hadsereget kellett a harctérre küldeni. A mintegy 200 000 fős hadsereg átlagéletkora 35-40 év között mozgott. A csapatoknál szolgálatot teljesítők nemzetiség szerinti megoszlása az ország összlakosságára jellemző arányszámokat mutatta. Katonáink már a tavaszi kiszállítás során harcba kerültek a partizánokkal, majd részt vettek a Don folyóra történő előretörés heves küzdelmeiben. Voronyezstől délre mintegy 200 km-es hosszúságban szállták meg a Don jobb partját, de két helyen is szovjet hídfők ékelődtek a magyar vonalak közé. 1943. január 12-én megindult az uriv-sztorozsevojei, majd 14-én a scsucsjei szovjet hadművelet, amely – az elégtelen téli felszerelés, a gyenge fegyverzet, a lehetetlen parancsok, a sokszoros túlerő és nem utolsó sorban a bajtársiatlanul viselkedő német szövetségesek hozzáállása következtében felmorzsolta erejüket. A harcok során mintegy 48-49 ezer hősi halottat és eltűnt katonát veszített a honvédsereg, közel 50 ezer katona sebesült meg, és mintegy 26 ezer honvéd jutott hadifogságba. A szétvert 2. hadsereg maradványait 1943. április-májusában szállították haza.
A rendezvényen részt vett rangos vendégeket Kornélia Slabáková polgármester-helyettes, a Szlovák-Magyar Baráti Társaság társelnöke üdvözölte. Szegő László dandártábornok, főhadsegéd kíséretében megjelent a rendezvényen Schmittné Makray Katalin, a magyar hadisírgondozás fővédnöke, aki meleg szavakkal szólt a vendégekhez. A kiállítást Szakály Sándor hadtörténész, egyetemi professzor, az MTA doktora nyitotta meg. A megnyitót követően dokumentumfilm vetítésére került sor, a HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály, valamint a Háborús Keresőszolgálat szakembereinek segítségével pedig a hozzátartozók kereshették eltűnt, elhunyt szeretteiket. Az eseményt a Jásdi Balázs hagyományőrző főhadnagy által vezetett egység, valamint Vizi Gabriella trombita szólója tette még emlékezetesebbé.
Schmittné Makray Katalint és kíséretét Oravec János polgármester fogadta a városházán. A tárlatot március 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők a városi múzeum Vámház köz 2. sz. alatti épületében.

-j-