TĂz Ă©ve szolgál a felĂşjĂtott Mária ValĂ©ria hĂd |
Utorok, 13.septembra 2011 - 08:18 hod. | |
Párkány Ă©s Esztergom tĂ©rsĂ©gĂ©ben már a bronzkorban (mintegy 3000 Ă©ve) is lĂ©tezett átkelĹ‘hely a Dunán. A rĂłmai korbĂłl (Kr. u. 170-bĹ‘l) már Ărásos dokumentummal is rendelkezĂĽnk gázlĂł Ă©s rĂ©v meglĂ©tĂ©rĹ‘l. I. GĂ©za király 1075-ben „10 háznĂ©p hajĂłst“ adományoz a kakati rĂ©v működtetĂ©sĂ©re. A rĂ©v jelentĹ‘sĂ©gĂ©t mi sem bizonyĂtja jobban, minthogy II. Endre 1215-ben kötelezĹ‘vĂ© tette minden errefelĂ© közlekedĹ‘nek a kakati rĂ©v használatát. A törökök 1585-ben hajĂłhidat Ă©pĂtettek itt, mely az 1683-as Párkányi csatáig szolgálta az átkelĂ©st. Ezután ismĂ©t rĂ©v működött a Dunán, majd 1762-ben egy Ăşj szerkezetet, a repĂĽlĹ‘hidat állĂtották forgalomba. 1842-re viszont ismĂ©t hajĂłhidat kĂ©szĂtettek, de mindinkább erĹ‘södött az igĂ©ny egy állandĂł vashĂd megĂ©pĂtĂ©sĂ©re.Ennek ĂĽnnepĂ©lyes átadására 1895. szeptember 28-án kerĂĽlt sor. A király engedĂ©lyĂ©vel a hidat Mária ValĂ©ria fĹ‘hercegnĹ‘rĹ‘l, I. Ferenc JĂłzsef lányárĂłl neveztĂ©k el. A hĂd a 20. században a megprĂłbáltatások egĂ©sz sorát „élte” át. ElĹ‘ször 1919-ben, majd 1944-ben robbantották fel. MĂg az elsĹ‘ alkalommal 8 Ă©vet kellett várni a felĂşjĂtásra (de addig is gyalogpallĂł szolgálta az átkelĂ©st), a második alkalommal – egyedĂĽli Duna-hĂdkĂ©nt – ez már 57(!) Ă©vet vett igĂ©nybe. A 89´-es változások felerĹ‘sĂtettĂ©k azon civil kezdemĂ©nyezĂ©sek hangját, amelyek a hĂd ĂşjjáépĂtĂ©sĂ©t szorgalmazták. Az elsĹ‘ ilyen megmozdulás mĂ©g 1989 decemberĂ©ben törtĂ©nt, amikor a hĂd mindkĂ©t csonkjára kivonultak az emberek, hogy hangot adjanak abbĂ©li szándĂ©kuknak, hogy „Hidat akarunk!”. Ezt aztán kĂĽlönfĂ©le fĂłrumok, megbeszĂ©lĂ©sek, elĹ‘adások, koncertek követtĂ©k, melyek mozgatĂłi, erjesztĹ‘i voltak a hĂdcsonkok összekapcsolásának. Akik akkor Ăşgy Ă©reztĂ©k, hogy fontos számu(n)kra a hĂd felĂ©pĂtĂ©se, ilyen megmozdulásokkal igyekeztek összekovácsolni azt, ami egyĂ©bkĂ©nt is összetartozott. A 90-es Ă©vek elsĹ‘ felĂ©ben vĂ©gre megkezdĹ‘dött a Mária ValĂ©ria hĂd ĂşjjáépĂtĂ©sĂ©nek elĹ‘kĂ©szĂtĂ©se. A kĂ©t ország által lĂ©trehozott hĂdbizottságok Ă©s a minisztĂ©riumi vezetĹ‘k tárgyalásain megállapodtak az EU által felajánlott PHARE támogatás igĂ©nybevĂ©telĂ©nek kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©rĹ‘l. Szimbolikus jelentĹ‘sĂ©ge volt annak, hogy a szlovák Ă©s a magyar miniszter a Mária ValĂ©ria hĂd átadásának 100. Ă©vfordulĂłján nyĂşjtotta be közös kĂ©relmĂ©t az EU Bizottságának, ahonnan a kedvezĹ‘ válasz mĂ©g az Ă©v decemberĂ©ben megĂ©rkezett. 1999-ben aláĂrták a MK Ă©s a SZK kormányai közötti EgyezmĂ©nyt az Esztergom Ă©s Párkány városok közötti Duna-hĂd ĂşjjáépĂtĂ©sĂ©rĹ‘l. A PHARE támogatásrĂłl szĂłlĂł PĂ©nzĂĽgyi memorandum aláĂrását követĹ‘en, a kivitelezĂ©s 2000. oktĂłber 18-án kezdĹ‘dött Ă©s 2001. oktĂłber 11-Ă©n a hidat ĂĽnnepĂ©lyes keretek között átadták a forgalomnak. Ezzel emberek ezreinek fĂ©ltve Ĺ‘rzött álma, sokáig csupán titkon dĂ©delgetett Ăłhaja vált valĂłra. Az átadás fennkölt pillanataiban a meg-megcsillanĂł könnyek hűen kifejeztĂ©k azt, amit az emberek akkor Ă©reztek. Egy feltámadásnak voltunk hiteles tanĂşi, mert a Mária ValĂ©ria fĹ‘hercegnĹ‘rĹ‘l elnevezett hĂd Ăşjra Ă©letre kelt. Mert fizikai mibenlĂ©tĂ©ben ez a hĂd nem csupán ipari remekmű, de annál sokkal több: „HĂd partok Ă©s szĂvek közt”. Juhász Gyula |