Olajkutak lesznek a Duna mentén?
Piatok, 31.júla 2009 - 09:40 hod.

Párkányban is keresik a lelőhelyet

Az elmúlt hónapban több szlovákiai médium is arról számolt be, hogy a környezetvédelmi tárca kőolaj- és földgázlelőhelyeket feltételez a Dunamenti-síkságon. Mint megtudtuk, valóban vannak olyan kutatási eredmények, amelyek mindezt megalapozzák, így meglehet, hogy az elkövetkező hónapokban Párkány környékén is lelőhelyek után kutatnak a szakemberek.

 

Miklós László, MKP-s politikus, egykori környezetvédelmi miniszter a Párkány és Vidékének elmondta, hogy létezik olyan előzetes feltérképezés, amely a lelőhelyek létét sejteti. Geológiai kutatásokról van szó. Ezek kimutatják, hogy a Dunamenti–síkságon, tehát a Nagyszombattól Párkányig húzódó szakaszon olyan rétegződések alakultak ki a földben, amelyek harmadkori szénhidrogén-lelőhelyek létét bizonyítják. Miklós László ennek ellenére úgy véli, hogy a gazdasági válság nem éppen a legmegfelelőbb időszak arra, hogy egy ilyen kockázatos és kérdéses vállalkozásba belekezdjen a kormány. A kutatásra 35 millió eurót, tehát több mint 1 milliárd koronát fordít a tárca. A környezetvédelmi minisztérium nyilatkozata is csak feltételezett lelőhelyekről beszél, tájékoztatásuk szerint „a korábbi felmérésekből arra lehet következtetni, hogy a területen több helyütt jelentős szénhidrogén-lelőhelyek lehetnek”. A tárca nyilatkozatából kiderült, hogy a vizsgálódás első fázisa augusztustól, felszíni kutatásokkal kezdődik. Amennyiben ezek bizonyítják a szénhidrogén-lelőhelyek létezését, a kutatás második fázisaként megvalósulna az első próbafúrás és 2013-tól megkezdődhetne a kőolaj vagy földgáz kitermelés a Dunamenti-síkságon. Habár környezetbarát módon térképeznék fel a forrásokat, kérdéses, hogy a jövőben milyen hatással lenne a környezetre a termelési fázis, tehát egy olajkút beindítása. Droppa György, a Dunakör elnöke szerint a kutakat sokféleképpen lehet működtetni: míg például Hollandiában nincsenek környezetvédelmi hatásai, Afrikában nagy problémákat okoz a nyersanyag kinyerése. Droppa György lapunktól értesült a feltételezett lelőhelyekről. Mint mondta, Szlovákia és Magyarország számára is áldásos lenne a források léte. „Minkét ország kőolaj hiánnyal küzd, így Szlovákiának saját forrása lenne, nem kellene az orosz és az arab államoktól függni” – magyarázta szavait. A projekt helyességét ezzel igazolja a környezetvédelmi tárca sajtószóvivője is. Jana Kaplánová nyilatkozata szerint „elég visszatekinteni a januári gázválságra. Tudatosítani kell, hogy az állam energetikai biztonsága mindennél fontosabb. Ha pozitív eredményekkel végződne a felmérés, a földgázt akár exportálhatnánk is, ami csak segítség lenne az ország gazdaságának“.

 

Szép É.