Mindezzel együtt természetesen teret nyertek különbözĹ‘ félelmek is, fĹ‘leg ami a bűncselekmények elszaporodására vonatkozott. A bűnüldözĹ‘ szervek elsĹ‘sorban a különbözĹ‘ házaló lopásoktól, csalásoktól és betörésektĹ‘l számának növekedésétĹ‘l tartottak.

A szlovák-magyar határon szolgálatot teljesítĹ‘ határĹ‘röket a bizonytalanság tartotta rettegésben. Sokáig kérdéses volt, hogy mi lesz a sorsuk, aztán pár hónapos szervezĹ‘munka után az egykori határĹ‘rök átkerültek a rendĹ‘rség kötelékébe. Hasonló helyzet alakult ki a határépületek további felhasználását illetĹ‘en is, ezek egy részét a belügyminisztérium megtartotta saját céljaira, a többit pedig az illetékes településnek ajánlotta fel megvételre. Ahogy ez a komáromi határépület esetében is történt. Komárom számára sajnos volt (van) egy negatív hatása a schengeni övezetbe lépésnek. A határ megszűnésével ugyanis szinte lehetetlenné vált ellenĹ‘rizni, hogy ki vagy „mi“ megy át a határon. A hídon szinte percenként áthalad egy kamion, amely december 21-e elĹ‘tt ezt nem tehette volna meg. Pontosan emiatt van szüksége Komáromnak az új hídra, mely bírni fogja a terhelést.

„A schengeni csatlakozás következtében nem nĹ‘tt az illegális migráció Szlovákia felĹ‘l a határos országokba. Ezt a tényt Ausztria is elismerte, holott korábban voltak efféle félelmeik. Az osztrák belügyminisztérium arról számolt be, hogy csökkent az idegenek által elkövetett bűntények száma. Az illegális migráció Ukrajna felĹ‘l mintegy 25 százalékkal csökkent. Szlovákia tehát teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak, a határvédelemmel összefüggĹ‘ feladatokat felelĹ‘sségteljesen és szakszerűen látja el“ – nyilatkozta lapunknak a belügyminisztérium kommunikációs osztályának munkatársa, Vladimíra HrebeĹ�áková. Továbbá beszámolt arról, hogy a tetten ért illegális bevándorlók száma 556 fĹ‘vel csökkent, közülük 149 személy kért menedékjogot. Schengen óta csökkent a kiutasítások száma is, 1537-rĹ‘l 886-ra.

További pozitív változás, hogy minĹ‘ségében javult a rendĹ‘rségi együttműködés, a schengeni információs hálózatnak hála. A külföldi országok 110 személyt fogtak el, akik ellen a szlovák hatóságok adtak ki körözést, és Szlovákiában pedig 125 személyt tartóztattak le, akik ellen az Európai Unió egyes országai adtak ki elfogatóparancsot.

„Nyitra megye határ menti településein 2007-hez képest nem nĹ‘tt a bűncselekmények száma, sĹ‘t voltak olyan ágazatok, amelyekben csökkent. A rendĹ‘rség ezekben a járásokban a határmegnyitás után megnövelte az ellenĹ‘rzések számát. Több elkövetĹ‘ volt külföldi állampolgár, fĹ‘ként magyar és román. A lévai, a komáromi és az újvári járás rendĹ‘rĹ‘rsei hathatós együttműködést kezdtek a magyarországi kollégákkal“ – mondta el lapunknak a Nyitra megyei RendĹ‘rkapitányság sajtószóvivĹ‘je, Renáta ÄŚuháková.

A rendĹ‘rökön kívül a katasztrófavédĹ‘knek sem kell megállniuk a határon. A határ menti megyék egy digitális katasztrófavédelmi rendszer megvalósítására nyertek pályázatot az uniótól, Szlovákia 8,5 millió koronát, Magyarország 60 millió forintot. Ennek hála az ügyeletek folyamatos élĹ‘ kapcsolatban lehetnek egymással és ha baj van, akkor azonnal tudnak segíteni. A tűzoltók egy korábbi kormányközi megállapodásnak köszönhetĹ‘en Schengen elĹ‘tt is átmehettek oltani, bár ehhez szükséges volt a belügyminisztérium engedélye. A szóbeli és írásbeli tájékoztatás még most is kötelezĹ‘, de ezt követĹ‘en megindulhatnak a mentĹ‘egységek a Duna túloldalára.