SzĂĄraz lĂĄbbal vĂ©szeltĂŒk ĂĄt az ĂĄrvizet
Piatok, 31.júla 2009 - 09:28 hod.
A jĂșnius vĂ©gi ĂĄrvizet Esztergommal ellentĂ©tben PĂĄrkĂĄny szĂĄraz lĂĄbbal Ășszta meg. Mindez rĂ©szben az Ă©ppen elsƑ szĂŒletĂ©snapjĂĄt ĂŒnneplƑ ĂĄrvĂ­zvĂ©delmi gĂĄtnak is köszönhetƑ. A tetƑzĂ©s „csupĂĄn” 627 centimĂ©ter körĂŒl következett be, 2006 ĂĄprilisĂĄban 825 centimĂ©teres volt a Duna vĂ­zĂĄllĂĄsa PĂĄrkĂĄnynĂĄl.

Ekkor kritikus pontnak a MĂĄria ValĂ©ria HĂ­d Ă©s a komp kikötƑ közötti szakasz volt tekinthetƑ, ma ezt mĂĄr az ĂĄrvĂ­zvĂ©delmi gĂĄt vĂ©di. A most parkolĂłkĂ©nt hasznĂĄlatos terĂŒlet 2006 ĂĄprilisĂĄban vĂ­z alatt ĂĄllt, a kapunĂĄl homokzsĂĄkokkal torlaszoltĂĄk el a vĂ­z ĂștjĂĄt. A Duna partjĂĄn talĂĄlhatĂł gyermekotthont az ott feltörƑ buzgĂĄrok miatt ki kellett telepĂ­teni: az akkor ott lakĂł ötven gyermeket a helyi szakközĂ©piskola kollĂ©giumĂĄban szĂĄllĂĄsoltĂĄk el.
JĂșniusban „csupĂĄn” 627 centimĂ©ter magasan tetƑzött a Duna PĂĄrkĂĄnynĂĄl, Ă­gy a sajĂĄt medrĂ©bƑl sem öntött ki. Az esztergomi Duna-parti Ășt legalacsonyabb szakasza több mint egy hĂ©tig ĂĄllt vĂ­z alatt, a helyi forgalmat jĂłcskĂĄn felkavarva. JĂșnius 25-Ă©n reggel az Állami FolyamhajĂłzĂĄsi FelĂŒgyelet DĂ©vĂ©nytƑl egĂ©szen PĂĄrkĂĄnyig tiltotta a hajĂłzĂĄst a DunĂĄn.
 
2008-ban, nyolc hĂłnapig tartĂł munkĂĄlatok utĂĄn jĂșlius 21-Ă©n adtĂĄk ĂĄt PĂĄrkĂĄny ĂĄrvĂ­zvĂ©delmi gĂĄtjĂĄt Ă©s Duna-parti sĂ©tĂĄnyĂĄt, amely a vĂĄrosközponti promenĂĄdra, valamint a Duna-parti töltĂ©sre kapcsolĂłdik rĂĄ. A majd 2 milliĂł 257 ezer eurĂłs, 68 milliĂł koronĂĄs beruhĂĄzĂĄs a nĂ©met Bilfinger Berger cĂ©g nevĂ©hez fƱzƑdik. A vĂ©dƑgĂĄt 457 mĂ©ter hosszĂș Ă©s 40 centimĂ©teres szĂ©lessĂ©gĂ©vel mintegy 60 centi­mĂ©terrel emelkedik ki a földbƑl. BĂĄr az ĂĄrvĂ­zvĂ©delmi szerkezet majd fĂ©l mĂ©terrel magasabb az eddig mĂ©rt legmagasabb vĂ­zszinttƑl, nagysĂĄga egy Ășgynevezett mobilgĂĄt segĂ­tsĂ©gĂ©vel tovĂĄbbi 60 centimĂ©terrel növelhetƑ. A „toldĂĄs” nĂ©gy szemĂ©ly közremƱködĂ©sĂ©vel 3,5-4 Ăłra alatt Ă©pĂ­thetƑ fel. A betonfal teljes magas­sĂĄga helytƑl fĂŒggƑen 13-16 mĂ©ter, ennek egy rĂ©sze a neogĂ©nben talĂĄlhatĂł, amely egy szigetelƑ iszapos anyag.
 
Fekete György, a rĂ©vkomĂĄromi Duna Menti VĂ­zfelĂŒgyelƑsĂ©g igazgatĂłja lapunknak elmondta, hogy Ă©ppen ez a föld alatt lĂ©vƑ, ĂĄtlagban 15 mĂ©ter magas gĂĄt az, amelynek köszönhetƑen most kevesebb szivĂĄrgĂĄs törtĂ©nt a vĂĄros irĂĄnyĂĄba. „Így pĂ©ldĂĄul a vĂ­zmƱvek telepĂ©re sem szivĂĄrgott be oly nagymĂ©rtĂ©kben a vĂ­z” – mondta a szakember.  

KĂ©p Ă©s szöveg: SzĂ©p É.