A ´89 novemberében lezajlott „bársonyos forradalom“ szele röppentette ismét útjára a szabad újságírás olyannyira óhajtott lehetĹségét. Az újonnan megválasztott képviselĹtestület fontos feladatának tekintette a lakosság széleskörĹą tájékoztatását, ezért nem is váratott sokáig magára a Párkány és Vidéke elsĹ számának a megjelenése.
1991 decemberét írtunk, amikor napvilágot látott Párkány város önkormányzata lapjának I. évfolyam 1. száma. Ezt azonban novemberben megelĹzte egy ún. nulladik szám, melynek beköszöntĹjében a szerkesztĹbizottság pontosan meghatározta a lap feladatát, küldetését: „Lapunk a városi önkormányzat lapja s ez sok mindent meghatároz. Úgy gondoljuk, hogy egy több mint 13 ezres városnak szüksége van egy sajtóorgánumra, amely polgárait ellátja közhasznú ismeretekkel és olyan információkkal, amelyek fontosak lehetnek számukra, és ennél fogva számot tarthat érdeklĹdésükre... Tiszta lappal indulunk, nem kívánunk a csak néhány számot megélt ANAVUM folytatása lenni. Lapunk szellemében és koncepciójában is mást kíván képviselni. Méghozzá és többek között: közéletet, mĹąvelĹdést, helyi politikát, gazdaságot, hagyományokat, közhasznú híranyagot...” Hogy milyen sikerrel valósult meg mindez, azt döntse el a tisztelt olvasó. Az elsĹ szerkesztĹbizottság imígyen állt fel: Bartusz Gyula, Burza Kálmán, Zalaba Zsuzsa, Himmler György, Könözsi László, Jozef Nosál, Vércse Miklós, Gustáv Gembický, Ladislav Smatana. Aztán a II. évfolyam 2. száma változást hozott a lap életében. Ekkor került a fĹszerkesztĹi posztra Himmler György, és a képviselĹtestület döntése alapján ettĹl a számtól kezdve lett a lap ingyenes terjesztésĹą (addig 2.- csszl. korona volt az ára). Himmler György hosszú éveken keresztül ellátta ezt a felelĹsségteljes funkciót – egész a 2008. év 3. számáig, cserélĹdĹ szerkesztĹbizottsági tagokkal. Egyébként ez a szám hozta a hírt, hogy a pozsonyi lengyel fĹkonzul látogatást tett városunkban a Párkányi csata emlékére felállítandó emlékmĹą ügyében. A cikk írója, aki „világtörténelmi rangú eseménynek” titulálja az ütközetet, így fejezi be írását: „Bízunk abban, hogy az emlékmĹą 1993-ban, a jeles történelmi esemény 310. évfordulóján felavatásra kerülhet.” (Hát erre azért még kellet vagy 15 évet várnunk...). Most pedig tekintsünk röviden vissza, mivel is foglalkozott az immár történelminek tekinthetĹ elsĹ szám? A fĹoldalt a város nevének visszaállításáról szóló népszavazás eredményének taglalása foglalja el, melyet szimbolikusan november 17-re írt ki az önkormányzat. Továbbá olyan témákkal foglalkozott a lap, mint a testvérvárosi kapcsolat létesítése Esztergommal, a Szalka – Letkés között létesítendĹ határátkelĹ, a Déli Régió megvalósításának ügye, a Járási Helynévtani Bizottság ülése városunk utcaneveirĹl, Matica – Csemadok találkozó, Híd-bizottság létrehozása a Mária-Valéria híd újjáépítésének szorgalmazására. Egyébként a Párkány és Vidéke c. helyi hetilap 1934-ben jelent meg legelĹször HegedĹąs Balázs szerkesztése alatt, mint az Érsekújvár és Vidéke melléklete. 1935-ben Abelsberg Imre szerkeszti a lapot, de újságírói tevékenysége miatt letartóztatják. TĹle Kajári Sándor veszi át a lap szerkesztését, és ez az utolsó hír az újság létezésével kapcsolatban. Az utolsó változást a 2008-as év hozta magával. Azóta színes nyomásban kapja kézhez a Párkány és Vidékét (A Mi Lapunk) a tisztelt olvasó.Juhász Gyula |