|
Földrengések szempontjából Szlovákia több területe, így például Komárom és környéke is rizikósnak számít. Az egyik legnagyobb földmozdulás 1773-ban volt, ekkor 63 személy vesztette életét. A szeizmológusok szerint újabb rengések bármikor bekövetkezhetnek, erĹsségük pedig az 5,6-ot is elérheti.
A komáromi járásban több szeizmológiai állomás is található, így például Ógyallán, Izsán, Dunamocson, Sziloson is mérik a Föld „mozdulatait”. A felsorolt települések létesítményei a nemzeti hálózat részei, Szlovákiában azonban egy lokális rendszer kiépítése is folyik. Nemrégiben az ország keleti részén hoztak létre ilyen állomást, a jövĹben Komárom környékével kapcsolatosan is hasonló terveket szövögetnek.
Peter Labák, a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének szeizmológusa lapunknak elmondta, hogy a már említett létesítmények között feladatbeli különbség van. Míg a nemzeti hálózatba tartozó állomások hatásköre az, hogy minél gyorsabban lokalizálják és elküldjék a makroszeizmikus következményekkel járó földrengések adatait, addig a lokális hálózat részei a részletes kutatómunkára szolgálnak. Szlovákiában évente 5-10 érezhetĹ földmozdulás van, az utolsó, térségünkben is észlelt rengés 2003-ban volt, ennek az erĹssége elérte a 6-ot. A szeizmológusok szerint a jövĹben ennél nagyobb kaliberĹą megmozdulások is bekövetkezhetnek: azokon a területeken, ahol a litoszféra lemezei nem fedik egymást, több száz éve is készülĹdhet a földrengés. 2004-tĹl, a nemzeti szeizmológiai hálózat létezése óta a szakemberek 169 földrengést jegyeztek fel, ez több, mint amennyi a 20. században összesen volt. |
