Ha igen, a városban képződő kommunális hulladék mennyiségéből az derül ki, hogy életminőségünk 2011-ben körülbelül 2004-2005 színvonalát érte el. Nagy Imre, a hulladékgazdálkodást biztosító AVE technikai igazgatója a statisztikák elemzése során nem értett egyet a közvetlen párhuzam meglétével a város hulladékának mennyisége és a jólétünk mértéke között, de azt elismerte, hogy az egykor sokkal jobban virágzó város lényegesen több szemetet „termelt”, mint azt napjainkban tapasztaljuk.
Az összefüggés logikus, hiszen a jobb anyagi helyzetű lakosok, vállalkozások és üzemek többet költenek, több terméket vásárolnak, így azok csomagolóanyaga és maga a termék is előbb-utóbb a szemetes konténerben végzi. A teljességhez azért hozzá tartozik, hogy a lakosok szemetelési kedve azért is csökkent, mert egyre többen szelektálják az újrahasznosítható műanyag palackokat és üveghulladékot. Ennek ellenére a statisztikák szerint a párkányiak nem gyűjtöttek össze annyival több flakont, mint amennyivel a hulladék összmennyisége lecsökkent.
Így, ha feltevésünk helyes, jelen jólétünk a 2004-es viszonyokhoz mérhető, ami – valljuk be – nem annyira tragikus. Keserű szájízünk csak attól lehet, hogy az általunk fölfedezett „kuka-index” 2008 óta megállíthatatlanul csökken, és nem tudni, mikor áll meg. A feladat tehát a város elöljáróira vár: Mit tegyünk annak érdekében, hogy szemétkosaraink és pénztárcáink nehogy újra a 90-es évek viszonyait tükrözzék.
S hogy mennyit szelektáltunk tavaly?
A párkányiak 2011-ben 25 tonna műanyag palackot gyűjtöttek össze az erre kihelyezett konténerekben. Ez a mennyiség egy nyerges vontatós kamion súlyának felel meg.
A szelektált papír mennyisége meghaladta a 31 tonnát, üvegből pedig körülbelül 13 tonna került az újrahasznosító üzemekbe.
A kommunális hulladĂ©k Ă©ves mennyisĂ©ge tonnában, Ă©ves bontásban.  

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 - Ă©v
3051 3210 4104 4061 4542 4710 4244 3728 3544 - tonna

Koller PĂ©ter