 Tavaly novembertől az udvarról is árulhatnak az őstermelők Szlovákiában. A gazdák szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrártámogatási rendszerének ilyen jellegű módosítására már rég szükség lett volna. Ezzel egyet értenek a gyártók is, azonban ők az új rendelettel kapcsolatban aggályaiknak is hangot adtak.
Egy felmérés alapján a visegrádi négyek közül Szlovákiában található a legkevesebb hazai a polcokon, itt mindössze a teljes árukészlet felét teszi ki a hazai termék. Ezen az állapoton igyekszik javítani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztésin Minisztérium, mégpedig úgy, hogy tavaly november elsejétől bevezette az ún. udvarról történő eladást. A rendelet három kategóriába sorolja a rendszerbe bekapcsolódó termelőket. Az elsőbe tartoznak a kistermelők, akik éves bevétele nem haladja meg a 2000 eurót. A másodikba a vállalkozók, akik legfeljebb évi 47 500 eurós bevétellel rendelkeznek, a harmadikba pedig a nagytermelők, akikre mennyiségi küszöb vonatkozik. Nem mindenki árulhat azonban udvarról, csak az, aki ezt a szándékát az illetékes közegészségügyi, és élelmiszerbiztonsági hivataloknak jelezte. A vágóhíd és a hús bontása esetében jóváhagyási kötelezettség van, tehát kérvényt kell beadni. Az illetékes szerv megvizsgálja a feltételeket, és amennyiben ezek teljesítve vannak, jóváhagyja. Az udvarról történő eladás esetében elég beregisztráltatnia magát az illetőnek.
A kormányrendelet szerint udvarról mézet, tejet, tojást, baromfihúst, nyúlhúst valamint vadhúst árulhatnak a gazdák, természetesen csak meghatározott mennyiségben és csak egy adott területen. A szabályok betartását a Közegészségügyi Hivatal, valamint a Regionális Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági hivatal is ellenőrzi. Amennyiben valamilyen vétséget fedeznek fel, a gazda pénzbírságra számíthat.
A gazdák a kormányrendeletet örömmel fogadták. „Szeretném a saját üzletemben a saját kezem által megtermelt zöldséget és gyümölcsöt árulni, amiről biztosan tudom, hogy egészséges, és bátran merem ajánlani vevőimnek” - mondta Zámbó Balázs vállalkozó. A gyártók viszont aggodalmuknak is hangot adtak. „Én azt mondom, hogy ám legyen, foglalkozzanak vele, próbálják értékesíteni azt, amit kitermeltek, próbálják ellátni a hazai piacot a még meglévő hazai termékkel. Viszont számomra nem világos, hogy egyéb más produktumok, melléktermékek elhelyezése hogyan lesz megoldva, illetve a higiéniai előírásokat hogyan fogják betartani, mert ezek a problémás dolgok, hiszen a törvény ezt nem oldja meg” - mondta Pintér József Danubius kft. tulajdonosa. A hazai gyártók és a gazdák azonban egy dologban egyet értenek: a nagy üzletláncok termékeivel ellentétben a sajátjukra esküsznek, szerintük éppen a hazai termék a minőség garanciája. „A fogyasztó érdeke is az, ami a miénk, hogy hozzájusson jó minőségű hazai termékhez, és kihasználja azt a lehetőséget, hogy közvetlen kapcsolatba kerül az őstermelővel. Igényel bizonyos beruházásokat, hogy teljesíteni tudjuk a higiéniai előírásokat, de erre önerőből nem futja. Reméljük, hogy kapunk anyagi támogatást, illetve a kormány hozzájárul ahhoz, hogy ez a rendszer beinduljon” - Olegra Kálmán az Agref kft. tulajdonosa.
-czm- |
