Egy olvasónk kérésére próbáltunk meg utána járni annak, miért van aránytalanul nagy (van-e egyáltalán) hĹ veszteség városunkban és mikorra várható ezen a téren változás.
Mészáros Frigyes, a levélíró: „A fentiekben említett probléma „közvetlen és nagyon érzékenyen érinti azokat a lakókat (fĹleg a régebbi lakótelepen), akiknek a fĹątést és a meleg vizet a városi gáztüzelésĹą hĹerĹtelep szolgáltatja. Ezen belül pedig az aránytalan nagy hĹ veszteség, melyet a fizetĹ polgárokon be is inkasszálnak. Ez az összeg a Hálózati Rendszerek Hivatala által meghatározott hĹ árától függ, jó esetben lehet 150 euró, de elérheti a 200 eurót is egy átlagfogyasztású családnál évente. Kósza hírekbĹl tudom, hogy voltak próbálkozások az orvoslás érdekében, így például projektkészítés, befektetĹ keresése, a hĹ gazdálkodás mért adatainak koncentrációja. Ez jelenleg mind csak egy szép tervezet bizonytalan határidĹvel és a fogyasztó szemszögébĹl nézve ez nem sokat jelent. A veszteségek fizetése viszont továbbra is a város polgárát terheli”. Folk Róbert, az Enerbyt vezetĹje lapunknak elmondta, hogy a veszteség a rendszer egyes elemein eltérĹ, s minden egyes rész esetében van egy központilag megadott maximális norma. Így például a primer, tehát a fĹ vezeték esetében 8 százalékos lehet a veszteség, a szekunderon már csak hat. „Az emberekkel nem lehet a teljes vesztességet megfizettetni, a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség által kiadott elĹírások szerint a mi rendszerünkben összesen 14,2 százalékos hiány építhetĹ be a díjba, ez a mínusz a gáztól a radiátorig történĹ hĹ eljutásra vonatkozik. A szabályok azt is elĹírják, mennyit nyerhetünk egy giga hĹn: 3-4 százalékos hozammal dolgozhatunk, ami 0,85 centet tesz ki gigánként, de városi cégként ezt a pénzt is visszaforgatjuk a vállalatba, például modernizációra használjuk fel” – magyarázta Folk Róbert. A szakember szavai szerint nemcsak az egyes szakaszokon 40 éves, több mint tíz kilométert felölelĹ csövekkel van gond, elavultak a rendszer további berendezései is, például a hĹmennyiségmérĹk is. A csövek többségét már a 90-es években ki kellett volna cserélni. A Duna II-es lakótelepen, a nyár folyamán sikerült lecserélni a bojlerokat, ez (adó nélkül) 73 ezer 344 euróba került és a Billa közelében 50 méternyi csövet is újjal helyettesítettek. Tavaly a központi irányítórendszer kiépítésére is sor került, amely nagy elĹrelépést jelent a jövĹt illetĹen. A szakemberek on-line ellenĹrizhetik a rendszer mĹąködését, reális adatokkal tudnak számolni, látják, hol, mit kellene kicserélni. Az Enerbyt egyébként rendelkezik olyan projekttal, amely a hĹgazdálkodási rendszer komplett rekonstrukciójára vonatkozik. A felújításhoz majd 4 millió euró (120 millió korona) kellene. „Régebben voltak olyan pályázati lehetĹségek, amelyre beadhattuk volna a projektunkat. A Fico-kormány azonban ezeket eltörölte, és a megújuló erĹforrásokat, így például a biomasszát helyezte elĹtérbe. Számunkra ez egyelĹre nem jó megoldás, néhány év múlva azonban lehet róla gondolkodni. Mivel a gazdasági minisztérium által meghirdetett pályázatokon a 100 % városi tulajdonban lévĹ cégek nem vehettek részt, ezért 2009-ben elkezdtünk el a stratégiai partner keresését. A partnerség létrejöttének egyik célja éppen a rekonstrukció volt. A város taktikai okok miatt 50 százalékos részt kívánt eladni, ez pedig a jelentkezĹk többségének nem felelt meg. Egyetlen egy cég vállalta ezt a feltételt, a város elképzeléseihez képest azonban 1/10-nyi összeget kínált a résztulajdonért, ezért nem jött össze a frigy” –nyilatkozta Folk Róbert. Jelenleg egyedül próbálja megtalálni a megoldást az Enerbyt, melynek vezetĹje júniusig feladatul kapta a képviselĹ-testülettĹl, hogy egy komplett koncepciót dolgozzon ki. Mint elmondta, elemzik az új rendszer által kapott adatokat, figyelik a hatásfokokat, majd elkezdik a vezetékek cseréjét, mely a dolog magas anyagi vonzata miatt, 2 millió euróba kerül, fokozatosan valósul majd meg. A kisebb számlák elérésének jó módszere a hĹszigetelés is: a Lidl melletti tömbház hĹszigetelése 23,3 ezer euróba (700 ezer korona) került. Nem történt tetĹszigetelés, mégis csaknem 30 százalékos megtakarítást volt kiolvasható a számlákból. Egy teljes hĹszigetelésnél a távfĹątés költségeinek 40 százaléka takarítható meg. A munkálatok finanszírozására több fajta lehetĹség is akad, az államilag támogatott hiteltĹl egészen a kommerszig. Jelenleg több lakóközösség gondolkodik a munkálatok megkezdésében, ehhez azonban önköltségre is szükség van. Ha minden jól alakul, a Szövetkezeti sor blokkja után a Szent István 53-59 is új köntöst kaphat. „Csak a lakókon múlik, hogy fog kinéz a házuk” – zárta le a témát Folk Róbert. Sz.É. |