|
Pondelok, 03.septembra 2012 - 12:31 hod. |
Július elején érkezett és szeptember végén távozik. Csupán három hónap. De addig is alkot, tevékenykedik, kapcsolatokat teremt, „hídőrködik” – teszi a dolgát. Franciaországban született, Berlinben él és mindenfelé dolgozik. 1997-ben diplomázott a düsseldorfi képzőművészeti akadémián. Egyéni és csoportos kiállításai mellett számos, rangos szakmai díjnak is boldog tulajdonosa. 2006-tól rendszeresen tart workshopokat középiskolásoknak. Készít szobrokat, különféle objektumokat és helyspecifikus munkákat, videót, performancet és fotókat. Ő a 23. hídőr, Sandra Riche.
- A számomra kijelölt út nem más, mint egy egzisztenciális küldetés, amely lehet művészet vagy bármi más, ami értelmet ad az életnek. Az identitás, a saját identitás keresése mindig viszonyban áll a külső társadalommal, melyet szabályok, előítéletek és tabuk béklyóznak. Ez a történet a másikhoz kötődő kapcsolatról is szól, ahol a csábítás a lehetetlenség utóízével párosul. A kommunikációs hajlamnak azonban soha nem szabad megtorpannia sem a közösség, sem az egyén irányába. Nálam a többértelműség a lényeg. Én a művészetben a tudatos kétértelműségre törekszem, amely az érzékiségre és a játékosságra hivatkozik az erotika elemeivel vegyítve. Az én munkáimat valamiféle meseműfajhoz hasonlítanám, ahol az egymás után sorakozó ablakok kitárásával előbújik egy „régi ruhadarab”. Szeretek mesélni az ismeretlenről, a tudattalanról, valamint a mindennapi életről. Ezek a történetek emlékeztetnek az élet tragikomikus oldalára, a létezésre. Ezek a mesék nem végződnek mindig szelíden. Az én felfogásomban nem léteznek olyan dolgok, mint az ártatlanság, vagy a véletlen. Az első látásra jelentéktelen anekdota vagy személyes történet mind a művész élettapasztalatát gazdagítja, melyet a későbbiekben ösztönösen vagy tudatosan felhasznál a munkája során.
Sandra Riche sokrétű munkásságát híven tükrözik a nemzetközi porondon megszerzett díjai. Franciaországtól kezdve Németországon, Svájcon és Belgiumon át egész Magyarországig (MűvészetMalom, Szentendre) láthatták alkotásait csoportos kiállítások keretében. Egyéni kiállításai színhelyeit olyan városok fémjelzik, mint Berlin, Pforzheim, Basel, Zürich, München, Frankfurt, Weimar, vagy a legutóbb Lübeck. Tervei közt szerepel, hogy szolgálati ideje vége felé Párkányban is bemutatkozzon a nagyközönségnek, a gimnáziumban pedig workshopot tartson a diákoknak. Októbertől aztán ismét várja őt választott hazája, Németország.
Juhász Gyula
|
