|
A mohácsi csata után Budáról Pozsonyba menekülĹ Mária királynét és udvartartását Esztergomnál, ágyúkkal állította meg Orbánczy András várkapitány. A zĹąrzavarban néhány hajó elsüllyedt, ez a karaván szállította a királyi kincstárat is, melynek nagy része eltĹąnt.
Tóth János Attila, a Magyar Örökségvédelmi Hivatal búvár-régésze lapunknak korábban elmondta, hogy a 2006-ban kezdĹdött, búvártechnológia felhasználásával megvalósult kutatás nem hozta meg a kívánt eredményt. Bár kelta és római kori emlékeket (Pilismarót környékén) találtak, de a keresett „kincseket” nem sikerült a víz felszínére hozni. Nyáron szonárral indultak a mélybe. Ez a motorcsónakra erĹsített mĹąszer képes letapogatni a meder fenekét, és szinte valósághĹąen visszaadni annak képét. A kutatók Esztergomtól Dömösig munkálkodtak, a keresésnek meg is lett az eredménye. Igaz, nem Mária királyné kincseire, hanem egy, a Kárpát medencében egyedülálló leletre, XVIII. századi hajóroncsra bukkantak. A kutatatók szerint kereskedelmi célra használták a roncsot, amely a sekély vízben, az egyik zátony tetején ül. A Dunában számtalan roncs lehet: Esztergomtól délre feltérképeztek egy olyan 20 kilométeres szakaszt, ahol 10-15 roncsgyanús hely van. Mária királyné flottája 1526-ban süllyedt el. Tóth János Attila szavai szerint nem tudni pontosan, mit szállítottak a keresett vízi jármĹąvek, mint ahogy az is kérdéses, hol merültek el pontosan. A régész arra a kérdésünkre, hogy szlovák területeket is vizsgálnak-e azt válaszolta, hogy erre nincs engedélyük: Shengen ide vagy oda, a Duna jobb partja számukra tabu. Ha azonban a szonár egy esetleges forduláskor jelezne valamit, mindenképpen értesítik a szlovák kollégákat. Ahogy a fentiekben már utaltunk rá, nem tudni pontosan, mit szállítottak az egykor elveszett hajók, a térségben azonban a mai napig keringenek olyan mendemondák, amelyek halászok által talált mesés kincsekrĹl szólnak. |
