Egy évvel ezelĹtt, december 20-ról 21-re virradó éjszaka Szlovákia történelmet írt. EltĹąntek a határok, hiszen Magyarországgal együtt hazánk is a schengeni övezet tagja lett. Észak-és Dél-Komárom pedig kettĹs ünnepet ült, hiszen valósággá vált az „egy város“ eszme, mindenféle politikai felhang nélkül. Voltak, akik egyenesen a Trianon okozta sérelmek orvoslásaként élték meg a napot. Az újfajta, 21. századi egyesüléstĹl pedig számtalan lehetĹséget reméltek az emberek.
Mindezzel együtt természetesen teret nyertek különbözĹ félelmek is, fĹleg ami a bĹąncselekmények elszaporodására vonatkozott. A bĹąnüldözĹ szervek elsĹsorban a különbözĹ házaló lopásoktól, csalásoktól és betörésektĹl számának növekedésétĹl tartottak. A szlovák-magyar határon szolgálatot teljesítĹ határĹröket a bizonytalanság tartotta rettegésben. Sokáig kérdéses volt, hogy mi lesz a sorsuk, aztán pár hónapos szervezĹmunka után az egykori határĹrök átkerültek a rendĹrség kötelékébe. Hasonló helyzet alakult ki a határépületek további felhasználását illetĹen is, ezek egy részét a belügyminisztérium megtartotta saját céljaira, a többit pedig az illetékes településnek ajánlotta fel megvételre. Ahogy ez a komáromi határépület esetében is történt. Komárom számára sajnos volt (van) egy negatív hatása a schengeni övezetbe lépésnek. A határ megszĹąnésével ugyanis szinte lehetetlenné vált ellenĹrizni, hogy ki vagy „mi“ megy át a határon. A hídon szinte percenként áthalad egy kamion, amely december 21-e elĹtt ezt nem tehette volna meg. Pontosan emiatt van szüksége Komáromnak az új hídra, mely bírni fogja a terhelést. „A schengeni csatlakozás következtében nem nĹtt az illegális migráció Szlovákia felĹl a határos országokba. Ezt a tényt Ausztria is elismerte, holott korábban voltak efféle félelmeik. Az osztrák belügyminisztérium arról számolt be, hogy csökkent az idegenek által elkövetett bĹąntények száma. Az illegális migráció Ukrajna felĹl mintegy 25 százalékkal csökkent. Szlovákia tehát teljes mértékben megfelelt az elvárásoknak, a határvédelemmel összefüggĹ feladatokat felelĹsségteljesen és szakszerĹąen látja el“ – nyilatkozta lapunknak a belügyminisztérium kommunikációs osztályának munkatársa, Vladimíra HrebeĹáková. Továbbá beszámolt arról, hogy a tetten ért illegális bevándorlók száma 556 fĹvel csökkent, közülük 149 személy kért menedékjogot. Schengen óta csökkent a kiutasítások száma is, 1537-rĹl 886-ra. További pozitív változás, hogy minĹségében javult a rendĹrségi együttmĹąködés, a schengeni információs hálózatnak hála. A külföldi országok 110 személyt fogtak el, akik ellen a szlovák hatóságok adtak ki körözést, és Szlovákiában pedig 125 személyt tartóztattak le, akik ellen az Európai Unió egyes országai adtak ki elfogatóparancsot. „Nyitra megye határ menti településein 2007-hez képest nem nĹtt a bĹąncselekmények száma, sĹt voltak olyan ágazatok, amelyekben csökkent. A rendĹrség ezekben a járásokban a határmegnyitás után megnövelte az ellenĹrzések számát. Több elkövetĹ volt külföldi állampolgár, fĹként magyar és román. A lévai, a komáromi és az újvári járás rendĹrĹrsei hathatós együttmĹąködést kezdtek a magyarországi kollégákkal“ – mondta el lapunknak a Nyitra megyei RendĹrkapitányság sajtószóvivĹje, Renáta Äuháková. A rendĹrökön kívül a katasztrófavédĹknek sem kell megállniuk a határon. A határ menti megyék egy digitális katasztrófavédelmi rendszer megvalósítására nyertek pályázatot az uniótól, Szlovákia 8,5 millió koronát, Magyarország 60 millió forintot. Ennek hála az ügyeletek folyamatos élĹ kapcsolatban lehetnek egymással és ha baj van, akkor azonnal tudnak segíteni. A tĹązoltók egy korábbi kormányközi megállapodásnak köszönhetĹen Schengen elĹtt is átmehettek oltani, bár ehhez szükséges volt a belügyminisztérium engedélye. A szóbeli és írásbeli tájékoztatás még most is kötelezĹ, de ezt követĹen megindulhatnak a mentĹegységek a Duna túloldalára. Sárai Evelyn |