Ekkor kritikus pontnak a Mária Valéria Híd és a komp kikötő közötti szakasz volt tekinthető, ma ezt már az árvízvédelmi gát védi. A most parkolóként használatos terület 2006 áprilisában víz alatt állt, a kapunál homokzsákokkal torlaszolták el a víz útját. A Duna partján található gyermekotthont az ott feltörő buzgárok miatt ki kellett telepíteni: az akkor ott lakó ötven gyermeket a helyi szakközépiskola kollégiumában szállásolták el.
Júniusban „csupán” 627 centiméter magasan tetőzött a Duna Párkánynál, így a saját medréből sem öntött ki. Az esztergomi Duna-parti út legalacsonyabb szakasza több mint egy hétig állt víz alatt, a helyi forgalmat jócskán felkavarva. Június 25-én reggel az �llami Folyamhajózási Felügyelet Dévénytől egészen Párkányig tiltotta a hajózást a Dunán.
 
2008-ban, nyolc hónapig tartó munkálatok után július 21-én adták át Párkány árvízvédelmi gátját és Duna-parti sétányát, amely a városközponti promenádra, valamint a Duna-parti töltésre kapcsolódik rá. A majd 2 millió 257 ezer eurós, 68 millió koronás beruházás a német Bilfinger Berger cég nevéhez fűződik. A védőgát 457 méter hosszú és 40 centiméteres szélességével mintegy 60 centi­méterrel emelkedik ki a földből. Bár az árvízvédelmi szerkezet majd fél méterrel magasabb az eddig mért legmagasabb vízszinttől, nagysága egy úgynevezett mobilgát segítségével további 60 centiméterrel növelhető. A „toldás” négy személy közreműködésével 3,5-4 óra alatt építhető fel. A betonfal teljes magas­sága helytől függően 13-16 méter, ennek egy része a neogénben található, amely egy szigetelő iszapos anyag.
 
Fekete György, a rĂ©vkomáromi Duna Menti VĂ­zfelĂĽgyelĹ‘sĂ©g igazgatĂłja lapunknak elmondta, hogy Ă©ppen ez a föld alatt lĂ©vĹ‘, átlagban 15 mĂ©ter magas gát az, amelynek köszönhetĹ‘en most kevesebb szivárgás törtĂ©nt a város irányába. „Így pĂ©ldául a vĂ­zművek telepĂ©re sem szivárgott be oly nagymĂ©rtĂ©kben a vĂ­z” – mondta a szakember.  

Kép és szöveg: Szép É.