LengyelorszĂĄg nemcsak terĂźleti nagysĂĄga vagy lakĂłinak szĂĄma miatt tartozik EurĂłpa nagy nemzetei kĂśzĂŠ. A gazdag tĂśrtĂŠnelmi mĂşlttal rendelkezĹ ĂĄllam kiemelkedĹ egyĂŠnisĂŠgei munkĂĄsĂĄgukkal jĂĄrultak hozzĂĄ az orszĂĄg nemzetkĂśzi hĂrnevĂŠnek megalapozĂĄsĂĄhoz, majd ĂśregbĂtĂŠsĂŠhez. ĂriĂĄsi az a szellemi ĂśrĂśksĂŠg, amelyet hĂĄtrahagytak a mĹąvĂŠszet, tudomĂĄny, vagy akĂĄr a vallĂĄs terĂźletĂŠn. A nagy nevek kĂśzĂźl a teljessĂŠg igĂŠnye nĂŠlkĂźl mindenkĂŠppen megemlĂtendĹ: Nicolaus Kopernicusz (csillagĂĄsz), Fryderyk Chopin (zongoramĹąvĂŠsz, zeneszerzĹ), Adam Mickievicz (kĂśltĹ, drĂĄmaĂrĂł), Marie Curie Sklodowska (Nobel-dĂjas kĂŠmikus) ĂŠs Karol Wojtyla â II. JĂĄnos PĂĄl pĂĄpa, a nemrĂŠg elhunyt szentatya.
A lengyel kirĂĄlyok kĂśzĂźl pedig szĂĄmunkra fĹleg a âhelyi vonatkozĂĄsokâ miatt III.Sobieski JĂĄnos (1624-1696) tĂśrĂśkverĹ fĹhadvezĂŠr vĂĄlt a legismertebbĂŠ. A lengyel fĹvĂĄrosban, VarsĂłban, illetve annak kĂśrnyĂŠkĂŠn talĂĄlhatĂłk azok az ĂŠrtĂŠkes mĹąemlĂŠkek, amelyek III. JĂĄnos kirĂĄly uralkodĂĄsĂĄhoz, ĂŠletĂŠhez szorosan kapcsolĂłdnak. PĂĄrkĂĄnybĂłl 2009.jĂşnius 21-ĂŠn egy 8 tagĂş bizottsĂĄg utazott az ĂŠszaki szomszĂŠdhoz, hogy ezekkel a nevezetes emlĂŠkhelyekkel kĂśzelebbrĹl megismerkedhessen. A hosszĂş Ăşt elsĹ ĂĄllomĂĄsa a lengyel kulturĂĄlis kĂśzpont KrakkĂł volt. A Wawel-kirĂĄlyi vĂĄr kĂvĂźlrĹl valĂł megcsodĂĄlĂĄsa ĂŠs az ĂvĂĄros megtekintĂŠse utĂĄn a hĂres PosztĂł csarnok kĂĄvĂŠzĂłjĂĄbĂłl gyĂśnyĂśrĹą kilĂĄtĂĄs nyĂlt KrakkĂł jellegzetes fĹterĂŠre. Ăm ennĂŠl, mĂŠg szebb ĂŠs meglepĹbb volt az ott elfogyasztott fĂŠl adag presszĂł kĂĄvĂŠ ĂĄra. Potom 3 eurĂł 50 cent. Ă, te drĂĄga KrakkĂł! MĂŠg aznap este megĂŠrkeztĂźnk a kĂśzel kĂŠtmilliĂł lakosĂş fĹvĂĄrosba, VarsĂłba, ahol a vĂĄros fĹĂźgyĂŠsze, a vendĂŠgbarĂĄt Rajmund Chajneta ĂŠs kedves felesĂŠge Jolanta asszony fogadtak bennĂźnket. A hĂĄrom napos ott-tartĂłzkodĂĄsunk ideje alatt a fĹvĂĄros kĂśzpontjĂĄt, a tĂśrtĂŠnelmi magot mondhatnĂĄnk teljesen bejĂĄrtuk. Mint a korabeli fĂŠnykĂŠpeken lĂĄthattuk sajnos VarsĂł a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş alatt szinte teljesen elpusztult. Az ĂĄldozatok szĂĄmĂĄrĂłl ne is beszĂŠljĂźnk. A fĹvĂĄros terĂźletĂŠn lĂŠpten-nyomon szĂĄmtalan emlĂŠkmĹą utal ezekre a tragikus, szomorĂş esemĂŠnyekre. A fiatalos lendĂźletĹą, jĂł kedĂŠlyĹą, fĹĂźgyĂŠsz Ăşr helytĂśrtĂŠnĂŠszeket megszĂŠgyenĂtĹ szakismeretekkel kĂĄprĂĄztatta el a kĂvĂĄncsi tĂĄrsasĂĄgot ĂŠs kalauzolta VarsĂł legnevezetesebb helyeire. KastĂŠlyok, templomok, szobrok, parkok szemlĂŠjĂŠvel teltek az esĹ mosta napok. A mĂşlt szĂĄzad kĂśzepĂŠn ĂŠpĂźlt szocialista realista ĂŠpĂtĂŠszeti stĂlus jegyeit viselĹ KultĂşrpalota tornyĂĄbĂłl, madĂĄrtĂĄvlatbĂłl VarsĂł csodĂĄlatos panorĂĄmĂĄja tĂĄrult elĂŠnk. A mĹąemlĂŠkek kĂśzĂźl kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl a leglĂĄtvĂĄnyosabb III. Sobieski JĂĄnos kirĂĄly nyĂĄri rezidenciĂĄja, az Ăşn. Wilanowa palota volt. Az egyedi kirĂĄlyi relikviĂĄkat szigorĂş tekintetĹą, szĂşrĂłs szemĹą, tĂśbbnyire nyugdĂjas hĂślgyek ĹriztĂŠk. MĂŠg egy rĂśpke lĂĄtogatĂĄst tettĂźnk a Chopin utcĂĄban talĂĄlhatĂł magyar nagykĂśvetsĂŠgen, majd a delegĂĄciĂł nĂŠhĂĄny tagjĂĄt Andrzej Prewoznik a Lengyel Nemzeti Harc ĂŠs MĂĄrtĂromsĂĄg EmlĂŠkĂŠt ĹrzĹ TanĂĄcs elnĂśke fogadta, aki nagyban segĂtette ĂŠs az intĂŠzmĂŠnyen keresztĂźl anyagilag tĂĄmogatta a pĂĄrkĂĄnyi Sobieski lovas szobor kivitelezĂŠsĂŠt. Ezt kĂśvetĹen az egykori szobor bizottsĂĄg hĂĄrom lelkes tagja DĂĄniel ErzsĂŠbet, BoĂłcz MĂĄria ĂŠs Palkovics Blanka a Lengyel HonvĂŠdelmi MinisztĂŠriumban Zenon Kosiniak Kamysz miniszterhelyettes kezĂŠbĹl ĂĄtvette azt a kĂśszĂśnĹlevelet, amely a lengyel- magyar-szlovĂĄk barĂĄti kapcsolatok tovĂĄbbi ĂĄpolĂĄsĂĄt szorgalmazza. A pĂĄrkĂĄnyiak VarsĂłban megkoszorĂşztĂĄk Antal JĂłzsef emlĂŠktĂĄblĂĄjĂĄt. Sajnos, az a pĂĄr âlengyel napâ Ăşgy elszĂĄllt, hogy szinte ĂŠszre sem vettĂźk. VarsĂłval nem volt kĂśnnyĹą betelni, annĂĄl nehezebb volt tĹle elbĂşcsĂşzni. SzerencsĂŠre tĂśbbet kaptunk, mint amennyit vĂĄrtunk. A meghĂvĂĄsĂŠrt ĂŠs a szĂvbĹl jĂśvĹ vendĂŠgszeretetĂŠrt Ĺszinte hĂĄla ĂŠs kĂśszĂśnet jĂĄr a Chajneta hĂĄzaspĂĄrnak. Cucor Roland |