A lĂŠvai Barsi MĂşzeum kincsei cĂmmel nyĂlt kiĂĄllĂtĂĄs jĂşnius 16-ĂĄn a vĂĄrosi mĂşzeumban. A kiĂĄllĂtĂĄs a lĂŠvai mĂşzeum megalapĂtĂĄsĂĄnak 85. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl kerĂźlt megrendezĂŠsre.
Mint azt PhDr. JĂĄn Dano, a lĂŠvai Barsi MĂşzeum igazgatĂłja megnyitĂł beszĂŠdĂŠben elmondta, a mĂşzeum, fennĂĄllĂĄsĂĄnak 85 ĂŠve alatt tĂśbb mint 110 000 tĂĄrgyat gyĹąjtĂśtt Ăśssze. A mostani kiĂĄllĂtĂĄs cĂme alapjĂĄn sokan azt gondolhatjĂĄk, hogy csupa ĂŠkszer, arany, gyĂśngy, gyĂŠmĂĄnt ĂŠs egyĂŠb drĂĄgakĹ kerĂźlt a vitrinekbe. De ez nem Ăgy van, hisz´ a Barsi MĂşzeum munkatĂĄrsai szĂĄmĂĄra a gyĹąjtemĂŠny minden darabja kincsnek szĂĄmĂt.
A mĂşzeum szakdolgozĂłi ĂŠpp a legĂŠrtĂŠkesebb, legĂŠrdekesebb ĂŠs ritkĂĄn kiĂĄllĂtott tĂĄrgyakat vĂĄlasztottĂĄk ki a rĂŠgĂŠszet, a tĂśrtĂŠnelem, a mĹąvĂŠszet, a numizmatika ĂŠs az etnogrĂĄfia terĂźletĂŠrĹl. A tĂĄrlathoz tartozik egy ĂzlĂŠsesen ĂśsszeĂĄllĂtott kiĂĄllĂtĂĄsvezetĹ is, mely az egyes ĂĄgazatok szerint kalauzolja a lĂĄtogatĂłt az ĂŠrtĂŠkes mĹątĂĄrgyak kĂśzĂśtt. A rĂŠgĂŠszet terĂźletĂŠrĹl lĂĄthatĂłk pl.: lĂłszerszĂĄm-tartozĂŠkok a Kr. e. 8. szĂĄzadbĂłl, Osirist ĂĄbrĂĄzolĂł bronzplasztika az egyiptomi Ăjbirodalom fĂĄraĂłinak korĂĄbĂłl (1542 â 1069 Kr. e.), a tĂśrtĂŠnelem terĂźletĂŠrĹl kĂŠzzel varrott nĹi selyemcipĹ a 18. szĂĄzad vĂŠgĂŠrĹl, tĂśbbnyelvĹą szĂłtĂĄr 1598-bĂłl, az etnogrĂĄfiĂĄbĂłl PiĂŠta a 18. szĂĄzad felĂŠbĹl, agyagbĂłl kĂŠszĂźlt, plasztikus mintĂĄval dĂszĂtett kancsĂł a 19. szĂĄzadbĂłl, nĹi ĂŠs fĂŠrfi ĂśltĂśzet, a mĹąvĂŠszet terĂźletĂŠrĹl a KereskĂŠnyi csalĂĄd cĂmere 1618-bĂłl, a numizmatikĂĄbĂłl pedig 17 â 18. szĂĄzadi ĂŠremleletek. Ez a tĂĄrlat is ĂŠkes bizonyĂtĂŠka a pĂĄrkĂĄnyi ĂŠs lĂŠvai mĂşzeum gyĂźmĂślcsĂśzĹ egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsĂŠnek, amely mĂĄr tĂśbb ĂŠvre visszamenĹleg nyĂşjt felejthetetlen ĂŠlmĂŠnyt mĂşzeumunk lĂĄtogatĂłinak. A megnyitĂł utĂĄn NovĂĄk PĂślhĂśs MargarĂŠta, a Barsi MĂşzeum tĂśrtĂŠnĂŠsz-rĂŠgĂŠsz munkatĂĄrsa â aki aktĂv kĂśzremĹąkĂśdĹje volt a kiĂĄllĂtĂĄs megszervezĂŠsĂŠnek ĂŠs magĂĄnak a megnyitĂłnak is â szakmai tĂĄrlatvezetĂŠst tartott a megnyitĂł rĂŠsztvevĹinek. KĂśzremĹąkĂśdtek a pĂĄrkĂĄnyi Liszt Frenec MA pedagĂłgusai, Ăşgymint Gyarmati Zsuzsanna zongorĂĄn ĂŠs Kurina JĂłzsef fuvolĂĄn. A kiĂĄllĂtĂĄst 2012. 08. 24-ig tekinthetik meg az ĂŠrdeklĹdĹk. J.Gy. |