![obrĂĄzok obrĂĄzok](http://sao.sturovo.org/images/stories/i07_DSCN3803.JPG) HĂşsvĂŠt kĂśzeledtĂŠvel a vĂĄrosi mĂşzeum egy olyan kiĂĄllĂtĂĄssal kedveskedett a tisztelt kĂśzĂśnsĂŠgnek, amely bĂĄr nem kapcsolĂłdik szorosan a hĂşsvĂŠti ĂźnnepkĂśr szokĂĄsaihoz, tĂŠmĂĄjĂĄt, pontosabban annak anyagĂĄt illetĹen viszont szervesen beilleszthetĹ ennek a szokĂĄsrendszernek a sorĂĄba. Ez pedig nem mĂĄs, mint maga a tojĂĄs.
A hĂmestojĂĄs a tavaszi ĂźnnepkĂśr Ĺsi kultikus szimbĂłluma szĂĄmos nĂŠp hitvilĂĄgĂĄban. Az ĂŠlet hordozĂłja, amely magĂĄban rejti a mĂşltat ĂŠs jĂśvĹt. Az idĹk folyamĂĄn a hĂmestojĂĄs dĂszĂtĂŠsĂŠnek egĂŠsz jelkĂŠprendszere alakult ki, ami jĂłval a keresztĂŠnysĂŠg elĹtti idĹbĹl valĂł. A leggyakrabban hasznĂĄlt szĂn a piros, a dĂszĂtĂŠs legĹsibb mĂłdja a karcolĂĄs. HagyomĂĄnyos, ĂĄltalĂĄnosan elterjedt az Ărott tojĂĄs. Ma is kedvelt a hagymahĂŠjbĂłl fĹzĂśtt oldat. SzintĂŠn rĂŠgi eljĂĄrĂĄs a metszĂŠs. Magyar jellegzetessĂŠg a patkolt vagy vasalt hĂmestojĂĄs. A tojĂĄs megmunkĂĄlĂĄsĂĄnak egyik Ăşjkori mĂłdszere a faragĂĄs. Ennek az igen nagy odafigyelĂŠst ĂŠs pontossĂĄgot igĂŠnylĹ tevĂŠkenysĂŠgnek szenteli szabad idejĂŠnek nagy rĂŠszĂŠt a BĂŠnyben ĂŠlĹ Kremmer DezsĹ, aki kĂśzel 200 munkĂĄjĂĄt hozta el PĂĄrkĂĄnyba. A tojĂĄsok kĂŠzzel kĂŠszĂtettek, egyediek ĂŠs megismĂŠtelhetetlenek. A kiĂĄllĂtott tojĂĄskĂźlĂśnlegessĂŠgek kĂśzĂśtt megtalĂĄlhatĂł fĂźrj, tyĂşk, kacsa, liba, emu ĂŠs strucctojĂĄs is. âMindig a sajĂĄt elkĂŠpzelĂŠseimet viszem be a formĂĄba. SzĂŠriĂĄba nem tudok dolgozni. Minden munkĂĄm egyedi darabâ â vallja magĂĄrĂłl a bĂŠnyi tojĂĄsszobrĂĄsz. Vannak egĂŠszen rendkĂvĂźli, egyedi alkotĂĄsai is. TojĂĄsba faragta pl. a kĂŠttornyĂş bĂŠnyi templomot, vagy kuriĂłzumkĂŠnt kĂŠszĂtett egy tojĂĄst, melyet ezer darab kĂśvecskĂŠvel dĂszĂtett. SajĂĄt elmondĂĄsa szerint az egyik legigĂŠnyesebb munkĂĄja a MĂĄga ZoltĂĄn hegedĹąmĹąvĂŠsznek kĂŠszĂtett kacsatojĂĄs, melybe belefargta az âA csitĂĄri hegyek alattâ cĂmĹą nĂŠpdal kottĂĄjĂĄt, melyet a mĹąvĂŠsz nevĂŠnek betĹąi tartanak Ăśssze. Kremmer DezsĹ eredeti szakmĂĄja papĂrgĂŠpĂŠsz. TojĂĄsfaragĂĄssal csupĂĄn a nĂŠgy ĂŠvvel ezelĹtti sĂşlyos sĂŠrĂźlĂŠse utĂĄn kezdett el foglalkozni. Azt mondja, minden tojĂĄs egy Ăşj kihĂvĂĄst jelentett ĂŠs jelent szĂĄmĂĄra ma is. Az egyszerĹą halandĂł szĂĄmĂĄra lehet, hogy minden tojĂĄs egyforma, de neki mĂŠgis mindegyik mĂĄs. TalĂĄn meglepĹ lehet szĂĄmunkra, hogy nĂŠha mĂŠg a zenĂŠbĹl is kap ihletet. MunkĂĄihoz magasfordulatĂş gravĂrozĂłgĂŠpeket hasznĂĄl gyĂŠmĂĄntbevonatĂş tĹąkkel. FestĂŠknek teĂĄt ĂŠs âklasszikusâ tojĂĄsfestĂŠket hasznĂĄl, kedvenc szĂne â ahogy azt a kiĂĄllĂtott mintĂĄkon is megszemlĂŠlhetjĂźk â a natĂşr fehĂŠr. Az eszkĂśz, amellyel a tojĂĄsokat befogja, egy ĂśtĂĄgĂş âszerkezetâ. Ez pedig nem mĂĄs, mint a sajĂĄt keze. Szinte elkĂŠpzelni is lehetetlen, hogy azokkal a reszketĹs kezekkel ilyen mĹąvĂŠszi alkotĂĄsokat kĂŠpes lĂŠtrehozni. TalĂĄn nem vĂŠletlen, hogy Kremmer DezsĹ ĂŠpp a tojĂĄsfaragĂĄsban talĂĄlta meg ĂŠlete ĂŠrtelmĂŠt, hisz rĂŠgi hagyomĂĄny szerint a tojĂĄs magĂĄban hordozza az ĂŠlet ĂgĂŠretĂŠt. Mi szemlĂŠlĹk ezĂĄltal lehetĂźnk rĂŠszesei annak a csodĂĄlatos ĂŠlmĂŠnynek, melyet tĂśrĂŠkeny kis remekmĹąveivel ĂĄraszt felĂŠnk. A Faragott tojĂĄsok cĂmĹą tĂĄrlatot jĂşnius 10-ig tekinthetik meg az ĂŠrdeklĹdĹk a vĂĄrosi mĂşzeumban. JuhĂĄsz |