![obrĂĄzok obrĂĄzok](http://sao.sturovo.org/images/stories/i43_cserkesz2.gif) Hamarosan itt a nyĂĄr, a szĂźnidĹ, az ĂźdĂźlĂŠs, a kirĂĄndulĂĄs a kempingezĂŠs ideje. A cserkĂŠszek szĂĄmĂĄra pedig a tĂĄborozĂĄsĂŠ. Egy csĂśrgedezĹ kispatak partja melletti tisztĂĄson tĂĄbortĹąz fĂŠnye villan fel, cserkĂŠszek Ăźlnek kĂśrĂźlĂśtte. EngedjĂŠk meg, hogy meghĂvjam ĂnĂśket kĂśzĂŠjĂźk ĂŠs elmesĂŠljem egy ĂśregcserkĂŠsz elsĹ tĂĄborozĂĄsi ĂŠlmĂŠnyĂŠt.
MĂĄr kisiskolĂĄs koromban vĂĄgyĂłdtam arra, hogy cserkĂŠsz legyek, ĂŠs nyĂĄron cserkĂŠsztĂĄborba menjek. MĂŠg inkĂĄbb vĂĄgyĂłdtam, miutĂĄn ĂŠdesanyĂĄm elengedett a bĂĄtyĂĄmmal GĂśdĂśllĹre, a nagy nemzetkĂśzi cserkĂŠsztĂĄborba, a Jamboryt meglĂĄtogatni. Ăgy mikor elsĹs gimnazista lettem, ĂrsekĂşjvĂĄrott, ahol a gimnĂĄziumnak volt cserkĂŠszcsapata, mindjĂĄrt be is iratkoztam ĂŠs a szĂźnidĹben mĂĄr el is mentem kĂŠt hĂŠtre tĂĄborozni. Nagyon szĂŠp helyen voltunk. RepiĹĄte ĂŠs BanskĂĄ Ĺ tiavnica kĂśzĂśtt egy kis patak mellet, amely kĂśrbe zĂĄrta a szikla alatti kis tisztĂĄst. Nagyon szĂŠpen teltek a napok, eljĂĄrtunk kirĂĄndulni is ĂŠs estĂŠnkĂŠnt tĂĄbortĂźzet gyĂşjtottunk. MĂĄr az utolsĂł hĂŠt kezdĹdĂśtt. A tĂĄbortĹąz utĂĄn takarodĂłt fĂşjtak, lefekĂźdtĂźnk ĂŠs hamar elaludtunk. Kis idĹ telhetett el, amikor arra ĂŠbredtĂźnk, hogy riadĂłt trombitĂĄlnak. Gyorsan felĂśltĂśzkĂśdtĂźnk ĂŠs a sĂĄtor elĹtt sorakozva vĂĄrtuk a tĂĄborparancsnokunk parancsĂĄt. Bejelentette, hogy ellensĂŠg tĂĄmadta meg a tĂĄborunkat ezĂŠrt minden raj sorba felsorakozik a patak mentĂŠn ĂŠs vĂŠdi a tĂĄbort. Embereket lĂĄttunk a tĂşlsĂł parton ide-oda szaladgĂĄlni. Egy kis idĹ mĂşltĂĄn csend lett ĂŠs lefĂşjtĂĄk a riadĂłt. Felzaklatottan fekĂźdtĂźnk le ĂŠs ĂĄlom nem jĂśtt a szemĂźnkre. Egyszer csak azt halottuk, hogy furcsĂĄn kezd zĂşgni az erdĹ ĂŠs egyre hangosabban. Majd hatalmas villĂĄmlĂĄsok csapdostak valahol a kĂśzelĂźnkben, amit a szikla Ăşgy hangban, mint fĂŠnyben mindig utĂĄnozott. Nagy zĂĄporesĹ kĂśvetkezett. MindnyĂĄjan a sĂĄtor egyik sarkĂĄba bĂşjtunk Ăśssze ĂŠs elkezdtĂźnk imĂĄdkozni. TĂśbb mint fĂŠlĂłrĂĄt tarthatott a szĂśrnyĹą idĹ, nekĂźnk vĂŠgtelennek tĹąnt. Meg is fogadtam, csak kerĂźljek szerencsĂŠsen haza, soha tĂśbbet nem megyek cserkĂŠsztĂĄborba. PĂĄr nap mĂşlva csomagoltunk ĂŠs indultunk haza. Az ĂşjvĂĄri ĂĄllomĂĄsra Ăşgy este hĂŠtre ĂŠrkeztĂźnk, az ĂŠn vonatom egy Ăłra mĂşlva indult PĂĄrkĂĄnyba. Ăgy ĂŠjfĂŠltĂĄjban ĂŠrkeztem meg. Az Ăşton minden ĂĄllomĂĄs utĂĄn ĂĄllandĂłan figyeltem, hogy hĂĄnyan maradnak mĂŠg a vonaton. VĂŠgre megĂŠrkeztĂźnk. Rajtam kĂvĂźl csak a kalauzok szĂĄlltak ki. Az ĂĄllomĂĄson mĂŠg egy kicsit vĂĄrtam, hĂĄtha valaki mĂŠgiscsak jĂśn be a vĂĄrosba, de sajnos senki. Ăgy aztĂĄn fĂŠlve elindultam a vaksĂśtĂŠtben a hĂĄrom ĂŠs fĂŠl kilomĂŠteres keramiton be a vĂĄrosba. Mindig jobban kezdtem fĂŠlni. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy ahogyan ĂŠn lĂŠpkedek, ugyan Ăşgy valaki, lĂŠpkedve jĂśn utĂĄnam, ha megĂĄlltam a lĂŠpĂŠsek zaja is elmaradt. MĂĄr kivert a verejtĂŠk, amikor rĂĄjĂśttem, hogy ezt a zajt a csajkĂĄm okozza a hĂĄtizsĂĄkom tetejĂŠn. VĂŠgre elĂŠrtem az ĂĄllomĂĄsi Ăşt azt a rĂŠszĂŠt, ahol voltak mĂĄr hĂĄzak ĂŠs ahonnan mĂĄr ki volt vilĂĄgĂtva az Ăşt. Itt ĂşjbĂłl megfogadtam, hogy nekem elegem volt a tĂĄborozĂĄsbĂłl ĂŠs soha tĂśbbĂŠ nem megyek. Az Ăşj iskolaĂŠv kezdete elĹtt egy kicsit gondolkodtam, azutĂĄn megint jelentkeztem ĂŠs az Ăłta is mindig, ha lehetett voltam nyĂĄron cserkĂŠsztĂĄborban. Fatter Imre, ĂśregcserkĂŠsz |